A francia válogatott 2-0-ra nyert Marokkó ellen az elődöntőben, ami annak köszönhető, hogy Deschamps Scalonihoz hasonlóan, stílust váltott. Nevezhetjük ezt sokféleképpen, de a titok nyitja, hogy az adott gárda alkalmazkodik az ellenfélhez, komfortzónán kívülre helyezi őket. Nézzük tehát a Franciaország – Marokkó mérkőzés elemzését!
Regragui kellemetlen helyzetben
A marokkói szövetségi kapitány már a mérkőzést megelőző órában is nehéz szituációban találta magát, hiszen megsérült a védelem oszlopa. Aguerd helyére így Dari került, aki eddig mindössze 34 percet kapott a katari tornán. Ez a védelem minőségét is megváltoztatta, ahogyan az is, hogy a magabiztos hátsó alakzat másik oszlopa, Saiss is sérüléssel lépett pályára.
A marokkói hátvéd bekötött combja nem bírta sokáig, a 21. percben már le kellett cserélni. Regraguinak így a csapata legbiztosabb pontjait kellett nélkülözni, egy teljesen új taktikát kellett kitalálni, ráadásul ekkor már 1-0-s hátrányban voltak. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy Didier Deschamps belekényszerítette a nemzetközi szinten tapasztalatlan edzőt egy olyan szituációba, ami bőven komfortzónán kívül volt.
A francia megoldás
A két elődöntő előtt küzdelmes meccseket vártak, azonban mind Lionel Scaloni, mind Didier Deschamps váratlan megoldást húzott. Tisztában voltak vele, ha csapataik birtokolják a labdát, akkor nehéz 90 percük lesz, mert kontrákból legyőzhetőek. Ezért stílust váltottak, igazodtak az ellenfél játékához, amit már láthattunk tavasszal a Real Madrid BL-menetelésekor, amikor Carlo Ancelotti hasonlót húzott.
Előbb Scaloni és Argentína engedte át a terepet Horvátországnak, akik ezzel érdemben nem tudtak mit kezdeni, majd Deschamps és Franciaország is hasonlóan cselekedett, teljesen átadva a területet a marokkói csapatnak. A franciák kontrákra rendezkedtek be, széleken a szokásos gyors szélsők, középpályán viszont Youssouf Fofana kezdett, aki sokkal inkább használható egy ilyen stílusban, mint Camavinga.
Ahogyan a horvát meccsen is láthattuk, hiába volt náluk a labda, nem igazán tudtak kapura veszélyesek lenni, pontosan úgy, ahogyan Marokkó. A középpályás „blokkolást” választotta Deschamps, ezért volt rendkívül hasznos Griezmann játéka, aki felszántotta a pályát. A támadó labdát szerzett, folyamatosan zavarta a passzsávokat, majd amikor támadni kellett, akkor segítette Mbappé és Dembélé dolgát.
Marokkónál volt ugyan a labda – második félidő első 20 percében 75%-ban -, mégis mindössze egyetlen alkalommal találtak kaput, azt is egy távoli lövésnek köszönhetően. Olyan messze tartotta a francia válogatott az afrikaiakat Lloris kapujától, amilyen messze csak lehetett (a hőtérképen látszik a középpályás „küzdelem”). Hiába birtokolta ugyanúgy 61%-ban a labdát Marokkó, mint ahogyan Horvátország, nem ment vele semmire.
Ez egy magasabb szint
Amit Franciaország és Argentína képvisel ezen a világbajnokságon, az egy magasabb szint. Didier Deschamps és Lionel Scaloni folyamatosan alkalmazkodik az aktuális kihíváshoz, képesek többféle rendszerben játszani, komplett edzők. Nem jelent gondot átadni a területet az ellenfélnek, ahogyan az sem, ha nekik kell irányítani egy mérkőzést.
Az elmúlt években ezt többször is megtapasztalhattuk a két edző kapcsán (2018-as vb-döntő, illetve 2021-es Copa América finálé). Nem ragadnak le egyetlen taktikánál, hanem a céljuk az, hogy az ellenfelet komfortzónán kívülre helyezzék. Ezért is lesz nagyon érdekes taktikai csata a 2022-es vb-döntő.
bet365 számlanyitási ajánlat: Akár 15.000 Ft fogadási kreditekben új bet365 ügyfeleknek.
18+ Részvételi feltételek érvényesek. Játssz felelősséggel. BeGambleAware.org
